10 éve nem láttunk ilyen erős forintot: ezeken a helyeken 1 euró 320 forintot ér - mi lesz itt?

Egy nyári sörözés közepén sok mindenre fény derülhet, de az árfolyamkülönbözet ritkán szerepel a slágertémák között. Pedig elég egy gyors pillantás egyes hazai kocsmák pultjába vagy egy parki vécé ajtajára függesztett papírra, és máris szembesülhetünk egy pénzügyi kuriózummal.

Az említett kocsmákban az italokat fizethetjük euróval, ahogy a parki vécét is, azonban az itt alkalmazott „árfolyam” messze nincs köszönőviszonyban a valós piaci értékkel. Miközben a hivatalos euró-forint kurzus 402-403 körül mozog, az általunk fotózott kocsmában 320, miközben egy Margit szigeti vécében 250 forinttal számolnak.

Forrás: Pesti kocsma, Pénzcentrum fotó

A meghökkentő „kocsma-árfolyam” ugyanakkor felvet néhány izgalmas gazdasági kérdést is: miért alakulhat ki ekkora különbség ezekben a belső árfolyamokban a valóshoz képest? Egyáltalán, mi történne, ha a forint a valóságban is hirtelen ennyivel „megerősödne”? Hogyan lehetne egyáltalán lehetséges ilyen mértékű erősödés? Ezekről a témákról beszélgettünk Beke Károllyal, a Portfolio elemzőjével.

Forrás: Pénzcentrum Árfolyam

Küszöbön a 320 forintos euró árfolyam?

A 250 forintos euró legutóbb 2008 előtt volt valóság, vagyis a pénzügyi válság előtti világban: olcsó hitelek, kedvező piaci környezet, gyenge infláció és egy egész másik globális pénzügyi korszak.

A 2008-as krízis után az árfolyam átlépte a 300-at, majd évek alatt lassan, de biztosan elszivárgott a 400 közelébe. A 250-320 forintos zóna a 2010-es évek közepe-vége felé még ismerős volt, de már akkor is egy fokozatos forintgyengülési trendbe ágyazódva. Vagyis: ez a vonat rég elment, és nem nagyon jön vissza.

Egyáltalán nincs realitása annak, hogy mostanság a forint visszatérhessen ehhez az erős, 250-320-as árfolyamhoz

- mondta el a Pénzcentrumnak Beke Károly. Azt is hozzátéve, hogy évek óta azt látjuk, hogy a forint lassú, fokozatos leértékelődést mutat, ebből egy hirtelen ekkora visszapattanás esélytelennek tűnik. Gondoljunk bele abba is, hogy egy túl erős forint egy sor magyar exportőrnek okozna fejfájást, rengeteg olyan nyugati multi van itt nálunk, akik biztosan nem bontanának pezsgőt örömükben, ha hirtelen 20-25 százalékkal csökkenne a bevételük forintban számolva.

Olajmező az Alföldön, arany a Mecsekben

Elméletben persze bármi lehetséges. A szakértő szerint egyetlen realitása lehet egy drasztikus forinterősödésnek: ha valami brutálisan értékes ásványkincset találnánk Magyarországon, amit ráadásul gyorsan és hatékonyan ki is tudnánk termelni. Arany, kobalt, lítium, olaj, bármi jöhetne.

Ez jelentősen javítaná Magyarország fizetési mérlegét, dömpingszerűen érkezne a deviza, a költségvetés is nyerne rajta, és talán még a gazdasági növekedés is rágyorsulna. A probléma csak annyi, hogy az ilyesmi évekbe, évtizedekbe telik, és akkor sem biztos, hogy feljebb tornázná a forintot annyira, mint amennyit egy budapesti kocsmáros vagy a Margit-szigeti vécés néni most simán beáraz.

Mi történne, ha hirtelen tényleg ennyit erősödne a forint?

Egy hirtelen ekkora forinterősödés minden jelenlegi tervet felülírna, komoly gondolkodásra késztetne mindenkit

- fejtegette Beke Károly. Például kevesebb pénz jönne be például forintban az EU-forrásokból, az exportra termelő vállalatok üzleti tervei is felborulnának, ami azonnal hatással lenne a munkaerőpiacra (elbocsátások, vállalati csődök, külföldi cégek kivonulása).

Mindez azért van így, mert jelenleg a forintárfolyam a magyar versenyképesség egyik kulcsfontosságú eleme, azért termelnek itt külföldi cégek, mert euróban lényegesen alacsonyabb a költségük, mint az anyaországukban. Úgyhogy, hiába örülhetnénk annak, hogy a külföldi nyaralások olcsóbbak lennének vagy esetleg az új iPhone-t olcsóbban vehetnénk meg, ez nem tartana sokáig. Ugyanis, ha közben a gazdaság összehúzódik, a munkanélküliség nő, és bedől egy csomó vállalat, akkor ugyanúgy igencsak rossz világ lenne Magyarországon.

Miért ragadt egyébként 400 forint felett az euróárfolyam?

A Portfolio elemzője szerint nehéz megmondani, milyen euróárfolyam lenne fundamentálisan indokolt, vannak például olyan elemzők, akik szerint 370 körül lenne most az egyensúlyi árfolyam. Mindenesetre rövidtávon az látszik, hogy a magyar gazdaság növekedése visszafogott, a költségvetési fegyelem is romlott az elmúlt években a COVID óta, ezek mindenképp olyan tényezők, amik gyengébb árfolyamot indokolnak.

A jelenlegi árfolyammal szerintem nagyrészt a magyar gazdaságpolitikai vezetés is kibékült, számukra inkább az a lényeg, hogy stabil legyen az árfolyam, ne legyenek nagy kilengések, ennek most megfelelünk

- vélekedett Beke Károly.

Senki ne siránkozzon a 250-320 forintos árfolyamon

Jogosan érezheti persze bárki vérlázítónak, hogy egy kocsma vagy egy parki vécé 320-as vagy akár 250-es „árfolyamon” váltja az eurót, miközben a hivatalos kurzus 400 körül jár. De a valóság az, hogy nem kötelező elfogadniuk eurót – és épp ezért azt csinálnak vele, amit akarnak.

Itt nem védelmi pufferről van szó. A vendéglátósnak egyszerűen joga van annyiért elfogadni az eurót, amennyiért csak akarja

- magyarázta Beke Károly. Egyébként tényleg, miért vállalnák be, hogy kezelgeti a készpénzes eurót, miközben az alkalmazott bérét, a bérleti díjat, a sörbeszállítót forintban kell kifizetnie? Ez igazából nyűg, váltási költség, időveszteség – vagyis logikus, hogy egyes kereskedők, akik elfogadnak kápéban eurót, beárazzák ezt a kellemetlenséget. Más kérdés, hogy ezt a kellemetlenséget a külföldi vendég fizeti meg, ha nem hajlandó előtte váltani.

A dolog egyébként pont attól működik, hogy nincs valódi piaci verseny. Azaz a helyek igazából ekképpen nem versengenek a külföldi vásárlókért. A turisták meg örülnek, hogyha ne adj isten éppen nincs náluk a bankkártyájuk vagy egy helyen azzal nem lehet fizetni, akkor ha már korábban nem váltottak, akkor is, számukra jelentősen hátrányosabb árfolyamon, de hozzá tudnak jutni egy jéghideg sörhöz, fagyihoz vagy éppen egy jóleső vécézéshez.