TEÁOR számok 2025 tudnivalók, TEÁOR változás és új TEÁOR lista: így történik a TEÁOR szám változás, itt az új TEÁOR fordítókulcs 2025-ben. Hogyan érhető el...

Ahogy a KSH friss márciusi adatai is mutatják, tovább folytatódik a magyar bérek növekedése: a bruttó átlagkereset 714 400, a nettó pedig 490 400 forintra emelkedett, ami éves szinten 8,5, illetve 8,4%-os bővülést jelent. A reálkeresetek 3,5%-os növekedése ugyanakkor már árnyaltabb képet fest: bár a statisztikák javulást jeleznek, a vásárlóerő emelkedése továbbra is mérsékelt. Külön figyelmet érdemel, hogy a mediánkeresetek is jelentősen nőttek, ami arra utalhat, hogy nem csupán a legjobban keresők jártak jól – ugyanakkor az adatok mögött továbbra is markánsan megmutatkoznak a bérfeszültségek. Elemzésünkben a számok mögé nézünk: mit jelent ez a gyakorlatban a dolgozók számára, és mire következtethetünk a magyar jövedelmi szerkezet jövőjét illetően?
Ahogy azt korábban is megírtuk, megérkeztek a KSH legfrissebb, 2025. márciusra vonatkozó kereseti statisztikái. A számok ezúttal is árnyalt képet mutatnak a hazai bérhelyzetről: míg az átlagbérek éves szinten továbbra is növekednek, havi szinten hullámzó mozgásokat látunk.
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400 forint, a nettó átlagkereset 490 400 forint volt. Ez 8,5%-os bruttó és 8,4%-os nettó növekedést jelent 2024 márciusához képest. A reálkereset – vagyis az inflációval korrigált jövedelem – 3,5%-kal emelkedett, ami a jelenlegi gazdasági környezetben mérsékelt, de pozitív üzenet.
Érdekesség, hogy a mediánbérek is jelentős növekedést mutatnak: a bruttó mediánkereset 550 000 forint, a nettó mediánkereset pedig 381 700 forint volt, ami éves szinten 8,6% és 8,3%-os emelkedést jelent. A mediánértékek alakulása különösen fontos, mert jobban tükrözik a lakosság többségének valós jövedelmi helyzetét, mint az átlag, amelyet gyakran torzítanak a felső jövedelmi kategóriák kiugró keresetei.
Az elmúlt években a bérek általános növekedést mutattak, de nem egyenletes pályán.
A bruttó keresetek hullámzása – különösen év végén és az év eleji hónapokban – jól mutatja a magyar bérstruktúra érzékenységét a prémiumokra, jutalmakra és egyszeri juttatásokra. 2025 februárjában például 661 400 forintos bruttó átlagkeresetet regisztráltak, ami a januári csökkenés után még mindig alacsonyabb volt a decemberi csúcshoz képest. Március azonban visszahozta az emelkedő trendet.
Fontos látni, hogy miközben az átlagos bruttó bér növekedése impresszívnek tűnhet, a medián sokkal visszafogottabb és realisztikusabb képet ad. A bérstatisztikák évről évre igazolják, hogy az átlagbért gyakran felfelé torzítják a legmagasabb keresetű csoportok, mint például felsővezetők vagy politikusok, míg a mediánbér az országos középértéket mutatja: vagyis azt a pontot, ahol a dolgozók fele ennél kevesebbet, fele pedig többet keres.
A márciusi emelkedés ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a reálbér-robbanás kezdetét. Az élelmiszerárak és lakhatási költségek továbbra is dinamikusan emelkednek, így a fizetések reálértéke csak lassan közelíti meg azt a szintet, amely a valódi életszínvonal-emelkedést is jelentené. Ebből következik, hogy bár a statisztikák szerint javul a bérhelyzet, a lakosság érzékelt anyagi biztonsága még nem feltétlenül tükrözi ezt a pozitív képet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Elemzésünkben továbbra is azt vizsgáljuk, hogyan alakultak a havi kereseti mutatók 2021 januárja és 2025 márciusa között, külön kitérve a kiugró időszakokra – például a 2024 év végi bérkiáramlásra –, és arra, milyen gazdasági és munkaerőpiaci tényezők állnak a bérhullámzások mögött.
Néhány érdekes megállapítás...
A legfrissebb kereseti adatok alapján több izgalmas és társadalmilag releváns kérdés is felvethető, különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek, a reálbérek vásárlóereje, valamint a gazdasági kilátások tükrében. Egyik fontos megállapítás, hogy miközben az átlagbérek látványosan növekednek, a mediánkereset jóval szerényebb ütemben emelkedik, ami arra utal, hogy a bérnövekedésből nem egyenlő mértékben részesülnek a munkavállalók. Ez a jelenség a jövedelmi koncentráció erősödését is jelezheti: a legjobban kereső 10-15% bérei húzzák felfelé az országos átlagot, míg a lakosság jelentős része reálértéken csak minimális előrelépést tapasztal.
Egy másik érdekes szempont, hogy a bruttó és nettó keresetek növekedése mellett a reálbérek mindössze 3,5%-kal emelkedtek éves szinten, ami az infláció tartós hatásaira utal. Ez felveti a kérdést: vajon mennyire érzik meg az emberek a pénztárcájukban ezt a bérnövekedést? Mivel a mindennapi kiadások – mint az élelmiszer, energia vagy lakhatás – ára sokkal dinamikusabban változik, sokak számára a statisztikai emelkedés nem jelent kézzelfogható jólétjavulást.
Végül érdemes lehet azt is vizsgálni, hogy a különböző szektorokban dolgozók mennyire részesülnek ebből a bérnövekedésből, és hogy a közszféra hogyan tart lépést a versenyszférával. Az állami szektorban jellemzően kisebb mértékű vagy lassabban érvényesülő béremelések hosszú távon súlyos munkaerőhiányhoz vezethetnek, különösen az oktatásban és egészségügyben, ahol már most is kritikus a helyzet. A kereseti statisztikák így nemcsak a gazdaság állapotáról, hanem a társadalmi feszültségek lehetséges forrásairól is árulkodnak.

Óriási a baj, rengeteg képzett szakember menekülne Magyarországról: ki fog dolgozni a gigagyárakban?
A műszaki felsőoktatásban tanulók közel kétharmada külföldi elhelyezkedésben is gondolkodik.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Vállalkozói álmok: egyre több magyar fiatal vált alkalmazotti létből saját üzletre
OTP Junior Piacralépők: tíz fiatal vállalkozó versenyez 10 millió forintos fejlesztési támogatásért.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Közel 170 háztartási és higiéniai termék lesz olcsóbb ezekben az üzletekben
A PENNY Magyarország által bevezetett árcsökkentés a diszkontlánc vegyi áru választékának csaknem felét érinti.
-
A kozmetikai márkák sikere már nem csak a boltok polcain dől el (+Videó)
A Rossmann Beauty Expo-ra idén több mint 5500-an látogattak el.


