A felmérés 17 különböző közszolgáltatás színvonalát vizsgálta.

Iszonyat értékes kincset rejt a magyar föld: szörnyű, ahogy elpazaroljuk, pedig használni is lehetne
Magyarország kiváló geotermikus adottságai ellenére a hazai hőenergia-termelésnek csak 6 százaléka származik földhőből, miközben a közepes hőmérsékletű geotermikus fűtési rendszerek kiépítése jelentősen csökkenthetné az ország fosszilis energiafüggőségét - számolt be róla a Telex.
Magyarországon a földhő hasznosítása jelenleg három fő területen zajlik: a termálkutak közel harmada fürdőket lát el, 40 százalékát mezőgazdasági célokra használják, míg a 94 hazai távhőrendszerből 21 működik geotermikus energiával. A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 71 milliárd forintot szán a megújuló energián alapuló távfűtési rendszerek fejlesztésére. A megújuló energiaforrások helyzetéről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Az ország geotermikus adottságai kiemelkedőek: míg globálisan 100 méterenként 2-3 fokot emelkedik a föld hőmérséklete, nálunk ez 4-5, egyes helyeken akár 6-7 fok is lehet. Szegeden például már 1700 méter mélyen 90 fokos víz található. Különösen az Alföldön, a Kisalföldön és Somogyban rejlik jelentős hőpotenciál, ahol 800-1500 méter mélységben 30-60 fokos termálvíz érhető el.
A jelenlegi gyakorlat szerint a kitermelt termálvíz nagy részét szabadon engedik a felszíni élővizekbe, vagy magas, 40-50 fokos hőmérsékleten sajtolják vissza a földbe, ami gazdaságtalan és környezetvédelmi szempontból is problémás. Ez a hőpazarlás megszüntethető lenne speciális víz-víz hőszivattyús technológiával, amely kivonná a hőt a termálvízből, mielőtt az visszakerül a természetbe.
Ilyen rendszer működik már Nagyatádon, ahol a termálfürdőből elfolyó 25-30 fokos vizet 15 fokra hűtik, és az így kinyert energiával fűtenek önkormányzati épületeket. A beruházás 300-400 millió forintba került, és évi 40-50 millió forint megtakarítást eredményez. Hasonló projektek tervezése folyik Mohácson, Marcaliban, Kecskeméten, Szigetváron és Szentgotthárdon is.
A geotermikus hőszivattyúk terén Magyarország jelentősen lemarad az európai átlagtól. Míg Svédországban és Finnországban 1000 lakosra 30-60, Ausztriában 12 telepített geotermikus hőszivattyú jut, addig hazánkban ez az érték 1 alatti. Az Európában működő 54 millió hőszivattyúból csak 2 millió geotermikus, és ebből mindössze 4,5 ezer található Magyarországon.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A közepes hőmérsékletű termálvizet hasznosító hőszivattyúk nagy előnye a kiváló hatékonyság: 1 kilowattóra áramból akár 6 kilowattóra hőenergiát is képesek előállítani. Mivel a villamos energia ára átlagosan 2,8-szorosa a földgázénak, ez a technológia jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, akár felére csökkentve a fűtési költségeket.
A projektek gazdaságosságát ugyanakkor befolyásolják a mesterséges árak, mint a rezsicsökkentés vagy a szabályozott távhődíjak, így jelenleg állami támogatás nélkül nehezen versenyképesek. A beruházási költségek rendszertől függően 300-800 millió forint között mozognak.
A költségmegtakarítás mellett a rendszerek környezetvédelmi előnye, hogy lehűtött állapotban engedik vissza a termálvizet a természetbe, jelentősen csökkentve a környezeti hőterhelést. A projektek megvalósításának jelenleg inkább a tervezési kapacitás a szűk keresztmetszete, mivel összetett geológiai, mélyépítési, épületgépészeti és villamossági feladatokat kell koordinálni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


