Milliós csalás: külföldi állásajánlatokkal vertek át négyszáz embert

A Siófoki Járási Ügyészség kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy férfi ellen.

A vádlott 2012. októberétől kezdődően szabadságvesztés büntetésből történő szabadulását követően megélhetést biztosító jövedelemmel és munkahellyel nem rendelkezett. Azért, hogy jövedelemre szert tegyen, 2012. októbere és 2014. január 8. napja közötti időben először saját nevében, majd álneveken különböző internetes hirdetési oldalakon valótlan tartalmú külföldi állásajánlatokat tartalmazó hirdetéseket adott fel - derül ki a Legfőbb Ügyészség közleményéből.

Az ily módon megtévesztett sértettek által a külföldi utazással kapcsolatos különböző költségekre küldött összegeket pedig saját céljaira fordította. A vádlott ilyen módon összesen 409 sértettet ejtett tévedésbe, az általuk átutalt pénzösszegeket felvette, azonban részükre sem külföldi munkát, sem kiutazást nem biztosított és erre lehetősége sem volt. A vádlott által okozott összkár meghaladta a 4,3 millió forintot.

Hogyan kerüljük el a hasonló átveréseket?

A számok azt mutatják, hogy egyre több magyar próbál(na) szerencsét külföldön, ezt pedig sokan igyekeznek kihasználni: az elmúlt időkben rendkívüli módon megszaporodtak az átverések, lehúzások. Kellő körültekintéssel és alapos utánajárással ugyanakkor elkerülhetjük, hogy minket is becsapjanak, ha külföldi munkán törjünk a fejünket.

Először is érdemes tisztában lenni azzal, hogy kormányrendelet rögzíti, hogy a munkaközvetítőnek kötelezően tájékoztatnia kell a munkavállalót a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, illetve várható kereseti lehetőségről. Ugyanígy a fogadó ország jogszabályairól is kell, hogy tájékoztassák a munkát keresőt.

A kormányrendelet szerint továbbá a magán-munkaközvetítők nem számolhatnak fel semmilyen díjat, költséget magáért a közvetítésért. Persze bizonyos extra szolgáltatásokért, például utaztatásért kérhető térítés, de mindig gyanakodjunk, ha magáért a közvetítő tevékenységért kérnének előre pénzt.

A külföldi munkavállalás leggyakoribb buktatói:

Váratlanul felmerülő költségek: főleg a szállásköltségek okozhatnak kellemetlen meglepetéseket, de számítsunk arra is, hogy ha biztosítanak is szállást, akkor onnan csak nagyon hosszú és költséges utazás után érhetünk be az új munkahelyünkre. Kérhetnek továbbá különböző hatósági igazolásokat, papírokat, melyeknek beszerzése szintén pénzbe kerül.

Bizonytalan munkahely: mindenképpen győződjünk meg róla, hogy a kiválasztott munkahelyen valóban minket várnak. Egyértelmű információkat kell, hogy kapjunk a feladatkörről, bérezésről, juttatásokról is.

Nem megfelelő munkakörülmények: Különösen abban az esetben legyünk nagyon körültekintőek, ha a kiválasztott munkahely egészségre ártalmas technológiával dolgozik (zajos technológia, festékgyár, stb.) Ilyenkor ragaszkodni kell ahhoz, hogy előre garanciát kapjunk a megfelelő munkavédelmi körülményekre.

Nyelvtudás: amennyiben nem rendelkezünk a szükséges nyelvtudással, akkor előfordulhat, hogy a végzettségünkhöz vagy tapasztalatunkhoz képest csak alacsonyabb színvonalú munkát végezhetünk az első időkben. Ráadásul így sokkal nagyobb az esélye, hogy egyes munkáltatók kihasználnak, becsapnak minket. Fontos tudni, hogy a munkáltatót a saját országában semmi sem kötelezi arra, hogy magyar nyelven is rendelkezésünkre bocsássa a munkaszerződést, aminek óvatlan aláírásával akár számunkra igen kedvezőtlen feltételeket is elfogadtathatunk.