Pénzcentrum • 2025. május 20. 12:15
Az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint Magyarország gazdasági növekedése idén mindössze 0,8 százalékos lesz, ami a régióban a legalacsonyabb érték, miközben a költségvetési hiány továbbra is magas szinten marad - hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, amelynek Pogátsa Zoltán közgazdász volt a vendége.
Az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2024-ben csupán 0,8 százalékkal bővülhet, ami jelentősen elmarad a kormány által prognosztizált 2,5 százaléktól. A jövő évre vonatkozóan a Bizottság 2,5 százalékos növekedést vetít előre. A költségvetési hiány a tavalyi 4,9 százalék után idén 4,6 százalékra mérséklődhet, 2025-ben azonban ismét emelkedhet, 4,7 százalékra.
Pogátsa Zoltán közgazdász felhívta rá a figyelmet, hogy a kormány 2,5 százalékos várakozása már eleve egy lefelé korrigált adat, hiszen korábban 4 százalékos növekedést jósoltak. "Ha az ember megnézi a negyedéveket, akkor nem is nagyon jöhet ki más matematikailag, tehát sokkal valószínűbb, hogy az év végére azt fogjuk mondani, hogy egy ilyen alacsony növekedés várható, ami legalább nem recesszió" - fogalmazott a szakértő.
Az uniós gazdaság egészét tekintve sem rózsás a helyzet: az EU-ban 1,1 százalékos, az euróövezetben pedig 0,9 százalékos növekedés várható idén. Pogátsa szerint az EU gazdasága szerkezetileg sincs rendben. "Nincsenek olyan húzóágazatai az Európai Uniónak, ami igazából versenyelőnyt jelentene az amerikaiakkal szemben, a kínaiakkal szemben, szinte minden olyan ágazatban, ami ma a világgazdaságnak a dinamikus részét illeti, ott Európa egyelőre az Egyesült Államok mögött, de egyre inkább Kína mögött van" - magyarázta.
A magyar gazdaság jelentős része a német autóiparhoz kapcsolódik, amely komoly kihívásokkal néz szembe a kínai elektromos autók európai megjelenése miatt. A szakértő szerint a német gazdaságban pozitív fejlemény lehet az új kormány által bejelentett költségvetési expanzió, amely az infrastruktúra fejlesztését célozza, bár ennek mértéke a GDP mindössze 2-3 százaléka.
Magyarország régiós lemaradását illetően Pogátsa cáfolja, hogy az ukrajnai háború lenne a fő ok, hiszen az energiaárak már visszatértek a hosszú távú trendekhez, és a konfliktus a régió többi országát is hasonlóan érinti. Lengyelországban 3,3, Romániában pedig 1,4 százalékos növekedés várható idén.
Különösen aggasztó, hogy a beruházások terén Magyarország nemcsak a régióban, hanem az egész EU-ban sereghajtó lesz: 2025-re 1,5 százalékos csökkenést prognosztizál a Bizottság, miközben az EU többi országában növekedés várható. Lengyelországban például közel 7 százalékkal nőhetnek a beruházások.
A közgazdász szerint a probléma részben abból fakad, hogy a magyar költségvetés bevételeinek jelentős része az áfából származik, míg a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból kevesebb. "Nálunk a közgazdaságtan úgynevezett prociklikus a gazdaságpolitika, tehát a pénzügyminiszter kevesebb pénzből gazdálkodhat a válságban, noha pont akkor kellene többet beruházni az államnak, expanzióba kéne mennie, de nem tud, mert kevesebb pénz van" - fejtette ki.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 899 074 forintot 20 éves futamidőre már 6,42 százalékos THM-el, havi 145 468 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,93% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A BYD kínai autógyártó és Magyarország között nemrég megkötött stratégiai együttműködési megállapodást Pogátsa pozitívan értékeli. A tervek szerint létrejövő fejlesztési központban 2000 fő dolgozhat majd, akiknek 80 százaléka felsőfokú végzettségű, többségében mérnök lesz. "Végre-végre, tehát az egész BYD-nak a globális működéséhez képest ez persze egy kis egység, de az európaihoz képest már nem, tehát Európában ez a meghatározó fejlesztési egység egyelőre, és hát Magyarországhoz képest ez egy nagy beruházás" - mondta a szakértő.
A kormány által beharangozott "100-150 gyár program", pontosabban az ezekhez szükséges munkaerő hiánya kapcsán Pogátsa két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: vagy a meglévő gyárak egy része megszűnik, vagy Magyarország jelentős munkaerő-importőrré válik. Utóbbi már most is megfigyelhető trend, hiszen egyre több külföldi munkavállaló dolgozik az országban. "Minden gazdagabb országban van bevándorló munkaerő. Nyugat-Európában is van, az Egyesült Államokban is van. Még Japánban is van, tehát a hagyományosan nagyon zárkózott Japánban is megjelent, sőt Kínában is van" - mutatott rá.
A szakértő szerint a nagyobb probléma az lehet, hogy a multinacionális vállalatok magasabb béreikkel elszívják a munkaerőt a kis- és középvállalkozásoktól. "Szemben azzal, amit az ellenzéki közgazdászok mondanak itt évek óta, hogy ezek az autógyárak, akkumulátorgyárak nem fognak jó béreket fizetni, ma már tudjuk, hogy bizony jó béreket fizetnek, legalábbis nem nyugat-európai béreket, de Pesten, ami a térségben eddig bér volt, ahhoz képest meg kifejezetten csalogató béreket" - fogalmazott Pogátsa Zoltán.
Ez egyrészt örvendetes, másrészt komoly problémát is jelent, ugyanis a kisebb kis- és középvállalkozások nem képesek ekkora béreket fizetni, így ők komoly gondokkal szembesülnek ezen a téren.